Engedjük el, hogy országunk miniszterelnöke nem feltétlenül a pontos tények embere. Engedjük el, hogy ez az ember és társai, nem a Kádár-rendszer kikacsintós – egyenlősdi évtizedeit hozzák vissza, hanem a Horthy korszak legsötétebb időszakait.
Beszéljünk arról, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy a járvány vége után mindenkinek lesz munkája. Ez nagyon jól hangzik, még az is lehet, hogy papíron ezt ki is lehet mutatni, de a kérdés az, hogy milyen munkája, és hogy abból meg lehet e majd tisztességgel élni?
A tisztességgel szón van a hangsúly. Mert persze, valahogy el lehet vitorlázni, havi 100-200 ezer forintból. Hajaj. E sorok írójának évekig napi dilemma volt, hogy kávét vagy Népszabadságot vásároljon reggel, legalább egy évig, a Népszabadság győzött. A kérdés az az, hogy érdemes e?
Érdemes-e úgy élni, hogy mindig számolgatni kell? Nem azt, hogy össze jönne az új Jaguárra is a pénz, hanem, hogy összejön-e törlesztőre, a közös költségre. Az egy hetes balatoni nyaralásra? A szülinapi ajándékra, a karácsonyi ebédre?
Érdemes-e, napi 10-12 órát dolgozni úgy, hogy cserébe nem biztos a megélhetés? Vagy akár érdemes-e úgy élni, hogy biztos a megélhetés, hiszen összejön a rengeteg pénz, de mondjuk ötvenévesen arra ébredsz, hogy egész életedben tanultál, majd dolgoztál, és már nincs erő és idő arra, hogy éljél is? Szóval a kérdés ez.
Az aggasztó az, hogy mikor hétfőn a miniszterelnököt kérdeztem erről a Parlamentben, csak annyit tudott kinyögni, hogy miért kérdezgetek én ilyeneket, mikor annyi minden párt tagja voltam már az elmúlt 15-20 évben. A helyes válasz: 1.
Orbán abban reménykedik, hogy minden marad minden a régiben. Ő és a haverjai elvehetik a pénzünket, mi meg szépen kussolunk, és az életünket megoldjuk okosba.
Azért politizálok, hogy ez ne így legyen. Hiszem, hogy a magyaroknak nem kell éhbérért dolgozniuk. Hiszem, hogy több jár nekünk annál, amit most kapunk.
Többet érünk, és több is jár nekünk abból, amit megtermelünk.
Székely Sándor
független országgyűlési képviselő
A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke
Az Igen Szolidaritás alapítója