Tizenhét napja járom a kistelepüléseket. Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom országos szervezete a Budapesten és a nagyvárosokban gyűjti az aláírásokat, addig én a kisfalvakban, kisvárosokban népszerűsítem a 250.000 forintos nettó minimálbérért indított aláírásgyűjtési akciónkat.

Népszerűsíteni nemigen kell, hiszen az egész ország tudja, hogy a jelenlegi fizetésekből megélni nem lehet. Mindenki aláírja az ISZOMM követelését, aki erre felé jár.

Na de hol is vagyunk? Csengeren. Bizony. Abban a Csengerben. Érdekes hely. Makovecz által tervezett uszoda és templom. Plusz egy Torgyán József által gründölt templom. Mind nagyon-nagyon szépek és igen nagyok is. Cserébe a városka többi része sajnos jórészt lepukkant épületekből áll. A lakók elképesztően barátságosak, segítőkészek. Fizetésük alig van, rettentő nagy szükség lenne arra, hogy emelkedjenek végre a bérek is, ne csak az árak. Ezt már nem én mondom, hanem a csengeriek.

Érdekes, hogy senki nem tud semmit a híres-neves csengeri örökösnőről. Vagy csak nem akarnak tudni? Ez már nem derül ki soha, mert egy kis pihenő után elindulunk Mátészalkára. Útközben megállunk kávét inni egy alig ezer fős faluban. Próbálunk nem túl feltűnőek lenni a piros pólóinkban, hiszen a politikusok is vágynak néha a csöndre.

Igen ám, csakhogy a kocsmában már tudják kik vagyunk. Rákérdeznek.

- "Maguk gyűjtik az aláírást? Maga az a Székely, kérdezik meg Tóth Péter elnökségi tagunkat".

- "Nem én, hanem az a kicsi." (kösz Péter, ezt majd még megbeszéljük elnökségin).

- "Jöjjön csak ide képviselő úr". Na jó. Hát lehet egy ilyen meghívásnak ellentmondani? 

A kocsma népével átvesszük gyorsan a leckét:

• Miből lesz fedezete a béremelésnek – a magyarok munkájából. Hiszen ér ennyit a munkánk. (Heves bólogatások)
• Oké, de mi lesz a vállalkozókkal – Mi lenne? Kisebb mercivel fog járni a lányuk barátja.
• És hát persze, az adórendszert is át kell alakítani! (Óvatos taps a hátsó sorokból)
• Hová tűnik a pénzünk? – Orbán zsebébe, a multikhoz és a bankokhoz. (Kezd izzani a hangulat.)
• Miért akarunk mi szocializmust? – Visszakérdezünk: Amikor volt "téesz"jobb volt? Felcsillannak a szemek. Sose éltünk jobban! Nah, hát ezért. (Általános lelkesedés. Észrevétlenül átmegyünk tegezésbe.)
• Ha nem indulunk az előválasztáson, hogyan leszünk benne az ellenzéki összefogásban? – Ha liberálisok elvégzik az előválasztásukat, mi nyitottak leszünk a tárgyalásokra. Nekünk már van miniszterelnök-jelöltünk a Szanyi Kapitány személyében, Szocialista programunk, jelöltünk. Ők marják még egymást, nem mi. "Hát igen, a DK a mindenkit behúz. Ti azért jól tettek hogy kívül maradtatok ezen, benneteket nem fognak ledarálni," konkludál a kocsmáros úr és a kocsma népe értőn bólogat.

A rögtönzött politikai gyűlést Huszti Andrea elnökünk rekeszti be, indulni kell Mátészalkára. Hát ha menni kell, akkor menni kell. A kocsmában tovább folyik a diskurzus mi meg feldobva indulunk tovább. Egyre többen ismernek meg, várnak minket. Úgy tűnik jó úton haladunk.

Székely Sándor, az Igen Szolidaritás országgyűlési képviselője