Idehaza sajnos idén alig esett eső. Már télen sem hullott a hó, tavasszal csak a töredéke esett annak, amit megszoktunk, és nyáron meg nem, vagy alig volt csapadék. Országrészek száradtak ki teljesen. Tényleg. A mezőgazdaság romokban, nincs termés, kiégett földeket látni mindenhol. Pedig van két hatalmas folyónk és megszámlálhatatlanúl sok kisebb folyónk, patakunk, hatalmas tavaink, valamint föld alatti vízforrásunk. 

Összehasonlításképpen: Izralben, ahol egy Dunántúl nagyságú területen él annyi ember mint nálunk összesen, egyetlen folyó van amit a Dunához képest leginkább egy pataknak mondana az ember (igen, ez a Jordán folyó), valamint egy darab, a Velencei tónál jóval kisebb tó, a Kineret, lánykori nevén a Genezáreti tó (ezen sétálgatott Ha – Nocri zsidó talmudista, ismertebb nevén Jézus Krisztus). 

Izraelben nincs hiszti az aszály miatt, pedig minden évben áprilistól november végéig jóval harminc fok fölött van a hőmérséklet. Ám a nyári hónapokban van az 40 is. Három – négy hónapon keresztül.

Aszály van..

Hogyan lehet ez?

Nem. A válasz nem az, hogy a zsidók elviszik a tőlünk a vizet. Nem. Kedves Náci Polgártársaim! 

A válasz az, hogy Izralben komoly vizgazdálkodás van. Először is, a tenger vizét is felhasználják, sótalanítják. Másodszor megtisztított szenyvízzel locsolnak. Harmadszor nem úgy locsolnak, hogy egy gép fröcsköli ki magából a vizet órákig, hanem úgy, hogy minden növényhez - mondom minden növényhez - oda van vezetve egy pici cső, amiből csöpög a víz. És még számtalan egyébb trükkel érték el, hogy amióta újra van Izrael állam, az ne jórészt sivatagból álljon, mint az elmúlt pár ezer évben, hanem élhető legyen! 

Mi ehhez képest a Paradicsomban élünk. Fantasztikus lehetőségeink vannak. Van földünk, vannak folyóink, és még az eső is szokott esni. Nincsenek drámai viharok, nincs pusztító földrengés és nincsenek rendszeres, nagy árvizek. Mégis, az elmúlt 200 évben az ország vizes területeinek lecsapolására törekedtünk, és most állunk, mint Bálám szamara.

Egy dolgunk van. Amink van, azt észszerűen felhasználni, és normális kölcsönhatásban a természettel a magunk javára fordítani. Okosan öntözni, csatornákat és víztározókat építeni. Az erdőket megőrizni, a vadvilággal harmóniában élni. Vajon képesek leszünk erre?  

Hiszek benne, hogy igen!

Székely Sándor, 

a Szolidaritás Mozgalom elnöke

Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Valamikor 200 évvel ezelőtt az emberi társadalmat megtámadta egy elképesztő kór, melyet ma úgy hívunk, hogy fogyasztói társadalom. A lényeg az, hogy akkor vagy a társadalmon belül értékelhető ember, ha fogyasztasz. Lehetőleg minél többször, minél többet, és minél feleslegesebben. Persze voltak már ennek előképei a Homo Sapiens történetében. Nem véletlenül mondja minden vallás, hogy ne az anyagi dolgokkal foglalkozz. De hát ugye mára a vallás(ok) meggyengültek. Az egalitáriátust hirdető baloldalt porrá zúzták, maradt a mindent bedaráló, mindenből árút csináló kapitalizmus. Ami csak egy dolgot ismer: A Hasznot.

Hogy haszna a sok vásárlásból valójában csak pár tízezer embernek van az egész föld bolygón, az – eddig – nem zavart senkit. Persze voltak háborúk, meg kisebb-nagyobb gazdasági megingások (melyek után a gazdagok még gazdagabbak, a dolgozók még szegényebbek lettek), de azért valahogy mindig jött valami ami pár évre rendbe tette a dolgokat picit. Lehetett újra fogyasztani.

Ám most történt valami.

Két év járványhelyzet. Egy háború, mely fenyeget a totális háború rémével. Az ebből fakadó gazdasági vállság és a szaporodó feszültség gócok és hát végül is az energia és áruhiány miatt a kormányok elkezdték mondani, hogy az emberek fogyasszanak kevesebbet. Kezdjenek el spórolni.

Asztapaszta! Micsoda innováció! A fogyasztói társadalom királyai arra kérik az alattvalókat, a dőzsölő fogyasztókat, hogy figyeljenek oda a fogyasztásra! Sőt! Lehetőleg csökkentsék a fogyasztást! Az energiafogyasztás csökkentésével kezdődhet el az új világ. Mi lesz a következő stáció? Megkérik, hogy ne egyenek annyit az emberek? Hogy ne főzzenek annyit, hogy a felét ki kelljen dobni? A cukros üdítő helyett igyanak csapvizet? Netalán megkérik a fiatalokat, hogy ne vegyenek fél évente mobil telefont? Elég egy pár cipő télire? Megkérik szépen a nyugdíjasokat, hogy ne eldobható pelenkát, hanem kimosható textilpelenkát használjanak? Mi lesz ebből a világból? 21 fokos lakásokban kell megfagynunk a jövőben?

Mi lesz ebből? Szocializmus?

Egyformán fog fogyasztani a gyárigazgató és a melós?

Na és a multik? Mi lesz az osztalékkal? Mi lesz a lopással, azaz a profittal? A sok hitelező hova teszi az értéktelen pénzét, ha kevesebbet fogyasztanak az emberek? Az évtizedek óta szükségtelen dolgok fogyasztására ösztönző fehér- és feketegalléros marketingesek elmennek majd dolgozni egy vasgyárba? Mi jöhet még? A KATÁ-s adóoptimalizálók elkezdenek adót fizetni? A taxisok a legrövidebb úton viszik az utasokat a célhoz? A munkahelyen rendesen meg fogják fizetni a melósokat? A villamosvezető megvárja az utasokat? Az úszómedencékben egy sávban akár hatan is fognak úszni (mint régen?) A mozgó lépcsőn egymás mellé fognak állni az emberek, hogy mindenki hamarabb jusson fel, és ne csak az aki éppen rohan, mert későn indult otthonról? A családoknak elég lesz egy három szobás lakás? A politikusnál nem lesz többé készpénz? A szódavízben lesz elegendő buborék?

Van egy réteg, akik eddig is tudatosan éltek. Nem vettek fel hitelt csak azért, mert olcsóbb a kamata, mint egy másik hitel. Amikor elmentek otthonról lecsavarták a fűtést és nem dobtak ki ételt, hanem annyit főztek, amennyit elfogyaszt majd a család. Azokat a termékeket vásárolták meg mindössze, amire szükségük volt. Ők voltak a fogyasztói társadalom lúzerei. Ők ebből a mostani hisztiből semmit sem éreznek.

Úgy tűnik, hogy ideje van annak, hogy totálisan megváltoztassuk az életünket. Ha még meg lehet egyáltalán…

Székely Sándor,
a Szolidaritás Mozgalom elnöke

Avagy úgy kell tüntetni, ahogy ti csináljátok, de a szüleitek nyugdíját fizessétek ki most már ti, ha lehet.

Szóval az van, hogy minden tisztelet a Katás tüntetések szervezőinek, mert ezt így kell csinálni. Ha engem kérdeznek, az még sokkal hatékonyabb lenne az, hogy nem is jönnek le a hidakról, illetve hogy nem egy hidat, hanem többet foglalnak el.

Kb. ez a minimum, amit tüntetésnek lehet nevezni.

A francia, vagy Dél-Amerikai vagy bármely más normális ország dolgozói, munkavállalói, hülyének néznek minket, hogy mit szórakozunk, ha a bérekről, adókról, nyugdíjakról van szó. Arrafelé, ilyen esetekben bizony égni szoktak a városok.

Node. Ez itt Magyarország.

Az elmúlt harminc év berögződött idiotizmusait csak lépésről-lépésre lehet legyőzni. Szóval eddig ez jó. Óriási köszönet érte. Tényleg.

Probléma csak egy van. Az ügy amiért tüntettek sajnos nem jó. Teljesen érthető, hogy rosszul érint benneteket az, hogy egyik-napról a másikra nem bújhattok ki egyszerűsített adózási legális trükkel (KATA) az adózás alól, ámde ez a társadalom felé sajnos nem jó jelzés.

Magyarországon olyan adórendszer van, hogy a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját a most dolgozók adójából fizetik ki.

Igen. Jelenleg a ti szüleitek, nagyszüleitek nyugdíját ti állítjátok elő.

Illetve ti nem, mert ti nem fizettek, illetve nagyon keveset fizettek be a nyugdíjalapba.

Így ezt helyettetek, mások teszik ezt meg. Most azon felül, hogy amúgy így nektek sem lesz nyugdíjatok, az annak a másik négymillió melós társatoknak sem túl jó.

Az lenne felétek a javaslatom, hogy a tüntetések mellett alakítsatok szakszervezetet, ne adj isten szövetkezetet. Harcoljátok ki a munkaadóitoknál, (igen ti is melósok vagytok, akik magukat adják bérebe, csakúgy mint az építőmunkások, a tanárok, a bolti eladók, a menedzserek és a politikusok is) hogy vegyenek fel benneteket normális állásba. És fizessék be utánatok a megfelelő összegű adókat.

Ahogy az összes többi cég is teszi.

Természetesen tudom, hogy az egész magyar adórendszer szar. Sőt a rezsi elszállásával, a robogó infláció és az elmúlt harminckét év szabadrablásával a magyar nép elképesztően szar helyzetben van, de ősztől úgy tűnik, hogy minden sokkal rosszabbra fordul.

Ha esetleg ezekben az ügyekben is tudnátok megmozdulni, egészen biztosan számíthatnátok mindenkire. Tudom, hogy ez a nehezebb út. Be kell látnotok, hogy nem lehettek kivételezett helyzetben.

Ezt kívánja a szolidaritás.

Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke.

Háború van. Szolidaritás hiányában fel fog minket őrölni a történelem.

Szóval. Itt van nekünk egy rendszer, ami már évtizedek óta szívatja a magyarokat. Mindegy, hogy Fidesz, vagy MSZP, az eredmény mindig ugyanaz. Aki dolgozik az szív, aki ügyeskedik az jól jár. Harminckét éve egyik válságból a másikba tántorog az ország, a jólét bizonytalan hónapjait magabiztosan követik a súlyos elszegényedéssel és mindennapi megélhetési gondokkal teli évtizedek. Privatizáció, Bokros-csomag, devizahitel, bankcsőd, covid és folyományai, és most már a háború és csatolt részei is: az elszabadult infláció, energiaválság és sajnos ezt nagyon sokáig sorolhatnám.

Válság válság hátán, humorizálhatnánk, de nem humorizálunk, mert félünk.

A gyerekeinket, a családunkat, magunkat, az életünket.

Eddig is nehéz volt megélni Magyarországon, mert a rendszerváltáskor sikeresen felszámoltuk az iparunkat és tönkretettük a mezőgazdaságunkat más országok, és pár száz kapzsi és aljas honfitársunk érdekeiért. De most még súlyosabb dolgok fognak következni.

Háború van.

Fegyveres háború és egyéb háború is. Háború az ételért, az energiáért, a vízért. A lelkekért.

Úgy tűnik, hogy lassan elszabadul a pokol.

Ha a magyar társadalom jobb béreket, biztosabb megélhetést akar, akkor nincs mese, össze kell fogni. Együtt kell működni. Segíteni kell egymást. Ezt a vihart nem lehet túlélni egyénenként. Nincs olyan, hogy tanárok, mezőgazdasági munkások, katások, ápolók, tűzoltók. Magyarok vannak. Mi vagyunk. Együtt kell működnünk.

Divatos szóval Szolidárisnak kell lennünk.

Ha ágazatonként, társadalmi csoportok érdekeiért fogunk tüntetni, petíciót írni, lázadozni, miközben másokat kiröhögünk, lesajnálunk vagy csak közömbösek vagyunk a problémájával, annak nem lesz ereje, hatása. Sőt.

Közösen kell fellépnünk, a dolgozókat, munkásokat, ért folyamatos érdeksérelmek ellen, és jól megjelölt célokat kell követelni a kormányzattól.

• Normális adórendszert, amely garantálja az egyenlő közteherviselést!
• Olyan béreket, amelyekből meg lehet élni és nem kell mellette feketézni, fusizni, csalni.
• Olyan nyugdíjakat, amely mellett csak akkor kell dolgozni, ha valakinek ez a vágya.
• Olyan árakat, amelyeket meg lehet fizetni, mindenkinek aki dolgozik vagy már nyugdíjas.

És ha érünk el részeredményeket, akkor nem szabad másokat magukra hagyni. Segíteni és támogatni kell őket. Szervezkedni kell, a munkahelyeken, a közösségekben, a falvakban és a városokban is.

Szakszervezeteket, szövetkezeteket, formális és nem formális helyi és országos szervezeteket kell szervezni, melyek kapcsolatban vannak egymással, és amelyek segítik egymást a vihar túlélésében, és ha kell akkor együtt tudnak mozdulni.

Igen. Eljött az ideje a Szolidaritásnak.

Székely Sándor,
a Szolidaritás Mozgalom elnöke, az Igen Szolidaritás pártigazgatója

A két világháború között Európa megosztott volt. Egyik fele az úgynevezett szabad világhoz tartozott, a másik fele pedig az orosz érdekszférához. Most engedjük el a kapitalizmus vs. szocializmus meccset, mert ennek az írásnak ez nem témája, maximum érintőlegesen.

Szóval Európa megosztott volt, ámde ’89 után rohamosan elkezdett az egységesülni. Először összeállt a két Németország. Aztán ’93-ban megalakult az Európai Unió. Először csak a nyugati és déli európai államok léptek be, majd keleti blokk országai közül is jópáran. 

Minden arra mutatott, hogy a Római majd a Bizánci néven futó szuperhatalom feltámadt halottaiból. A Föld legrégebbi gazdaságilag és kulturálisan is legmeghatározóbb területe a két világháború után, hosszú évtizedek megosztottsága után egyesülni látszódott.

Legalábbis lehet mondani azt is, hogy ez történt. De leginkább az történt, hogy Németország, Franciaország és még pár erős állam, két világháború után arra jött rá, hogy neki nem kell megölni mindenkit azért, hogy legyen az iparához nyersanyaga és munkaereje. Meg is vehetik azokat…

Igen ám, csakhogy az USA, mint rendes világhatalom nem szereti, ha mások is vannak a pályán. Ők a második világháború óta azt gondolják, hogy a Föld nevű bolygó az az ő bolygójuk. Feljogosítva érzik magukat, hogy bárhol beavatkozzanak gazdasági, társadalmi, politikai ügyekbe. Médiával, szankcióval, gyilkosságokkal, háborúval. A szocialista rendszerek megbuktatása után pár évig azt hitték, tényleg övék a világ, de a felemelkedő Kína, az erősödő Unió és a szép lassan magára találó Oroszország új kihívások elé állította az USA -t.

És Washingtonban új játszmát kezdtek. A céljaik egyértelműek. Meg akarják akadályozni, hogy Európa egy egységes politikai egységgé váljon, melynek hadereje és külpolitikája is van, a gazdaságán kívűl. Azt is meg akarják akadályozni, hogy az európai ipar és tőke egyesüljön az orosz nyersanyagokkal. Egy ilyen erővel szemben az USA nem tudna fellépni. 

Tehát mit tett az Amerikai Egyesült Államok?

• Az USA szétverte Líbiát, hogy menekülteket zúdítson az EU -ra, ezzel állandó belső konfliktusokat állítson elő. 
• Tető alá hozták a Brexitet, megkezdték az Unió szétverését. 
• Most százmillárdokkal támogatják az ukrajnai háborút, aminek semmi értelme, hacsak valaki nem akarja szétverni az Európai Uniót.

Az USA beépült a az EU országok és az Uniós döntéshozatali szervek legfelsőbb vezetésébe. Az ukrajnai háborúban egyértelműen kiderült, hogy az Uniónak nincsen normális döntéshozatali mechanizmusa. Nincs vezetője. Nincsenek egyértelmű külpolitikai szándékai. Nincs hadserege. 

Megalázó, hogy olyan szankciókat hoznak felső vezetők, amik tönkreteszik az Uniós lakosság jólétét, csődbe viszik az országokat. Az USA liberális és konzervatív vezetői, meg koccintgatnak Washingtonban. Az oroszok meg köszönik szépen és jönnek vissza a spájzba.

Az Ukrajnai háború felszínre hozta az Unió gyengeségét. A cégek Európája, mely abban utazik, hogy minél több profitja legyen pár ezer gyár tulajdonosnak és bankárnak, szembe került a történelemmel. Európa több mint a profit. 

Vagy átalakítjuk a cégek unióját a nemzetek uniójává, ahol az emberek a fontosak és nem a cégek, ahol szocializmus van és nem ostoba primitív kapitalizmus, vagy nagyon hamar szét szakadunk újra. A déli és a nyugati részek az USA tengeren túli birtokává válnak (újra) és Közép-Kelet Európa meg megy vissza az Orosz érdekszférába. 

A 2024 -es uniós választás tétje az, hogy lesz e Európai Unió 10 év múlva? Lesz a Natótól külön álló Uniós hadsereg? Lesz e egységes külpolitikánk? Lesz e a kapitalizmuson kívül másik társadalmi berendezkedésünk? Lesz-e egyáltalán Unió? 

Székely Sándor, az ISZOMM alapítója, a Szolidaritás elnöke

Van egy ország a bolygón, amelyik 1100 éve hadban áll. Évszázadokig komoly középhatalom volt Európában. Majd török hódoltság, osztrák rabiga. Háborúk, tatárjárás, török rabiga, osztrák elnyomás. Forradalmak, lázadások, parasztfelkelések, népirtások váltogatják egymást. Többször kihal az ország, csak betelepítéssel lehet megmenteni a népet. Magyaroknak csak az urakat tekintik, aki nem nem nemes, nem ér sokkal több mint egy ló, vagy ökör. Joguk talán még annyi se. Az első világháború után egy fasiszta rendszer, aminek a regnálása alatt és következtében milliók halnak meg, vándorolnak el, az ország vagyonát lerombolják vagy külföldre szállítják. 1945 után egy zavaros és borzasztó évtized után Csermanek János, alias Kádár János, a lelencgyerek hatalomra jut és jön olyan 32 év, ahol kivételesen az átlagembert is emberszámba veszik. A nőket is. A cigányokat is. Van lakás, munka, nyaralás. Biztonság.

Erről az emberről ma nem lehet értelmesen beszélni, mert a jelenlegi politikai elitnek probléma, hogy a rendszerváltás óta, csak annyit tudnak felmutatni, hogy kirabolták az ország népét.

110 éve született Kádár János.

Kádár János nem volt szent. Kádár Jánosnak bűnei is voltak, kár ezt tagadni. Aki Magyarországot vezetni akarja, az bizony bűnöket is fog elkövetni. Ki többet, ki kevesebbet. Az utókor ezt megítéli. Már ha lehet róla beszélni. De Kádárról nagyon nehezen, mert ha szóba kerül, akkor a jobboldali, de főleg a liberális oldal politikusai azonnal elkezdenek 56-ozni és kommunistázni. És ezzel el van intézve a dolog…

• Nem kell megmagyarázni, hogy miért lakik az ország fele azokban a lakásokban, amik akkor épültek?
• Nem kell elgondolkodni azon, hogy miért termelt harminckét évvel ezelőtt többet a magyar mezőgazdaság, mint most?
• Nem kell viszonyulni ahhoz a tényhez, hogy akkor volt magyar ipar, most meg csak külföldiek kezén lévő összeszerelő üzemeink vannak.
• Nem kell megmagyarázni, hogy miért volt harminc éven keresztül létbiztonság, most meg miért kell rettegni egy betegségtől, egy válástól, egy bankhiteltől?
• Nem kell szembenézni azzal a ténnyel, hogy Kádár alatt kisfalvakból is tömegek kerültek egyetemre, most meg már valójában csak az elitnek van lehetősége normális iskolákba járatni a gyerekeit.
• Nem kell azon tűnődni, hogy vajon hová tüntették az ingyenes egészségügyet a jelenlegi és a volt kormánypártok?

Hová lett a biztos nyugdíj? Miért atomizálódik az életünk? Régen közösen épültek a házak, szépültek a parkok. Ma már szóba sem állunk egymással, vagy ha igen, nincs benne köszönet.

Ez mind Kádár érdeme lett volna? Nem. De az ő kormányzása alatt, ezek a kor lehetőségei között megvoltak.

De erről nem lehet beszélni, mint azt már írtam, mert működik Magyarországon az eltörlés kultúrája. Az országot kivéreztető királyoknak van sírjuk, köztereket neveztek el róluk, emléktáblákkal jelölik útjukat. Töröknek, Habsburgnak, Horthynak szobra van. Emlékezete van. Lehet róluk véleményt alkotni. Lehet hozzájuk viszonyulni. Lehet őket szeretni, tetteiket megítélni, kutatni.

Kádár Jánosról, az egyszerű parasztgyerekről, aki harminchárom éven át vezette ezt az országot, nem lehet ma értelmesen beszélni. Nincs szobra. Nincs emléktáblája. Jó vagy rossz emlékezete. Sírját meggyalázták, csontjait ellopták.

Nem lesz ez mindig így.

Boldog születésnapot, Kádár János!

Székely Sándor
Az ISZOMM alapítója, pártigazgatója, a Szolidaritás Mozgalom elnöke

Azért váltottunk rendszert - állítólag - mert borzasztóan el volt nyomva a magyar társadalom, nem volt sajtószabadság, nem volt utazási szabadság, valamint nem voltak emberi jogok, ja igen, és a Gorenje hűtők is nagyon hiányoztak a magyar háztartásokból.

Aztán jött a rendszerváltozás, ami leginkább abból ált, hogy Magyarország körül megszűnt a Varsói Szerződés, majd összeomlott a Szovjetunió. Magyarországon olyanok kerültek hatalomra, akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy mit kéne csinálni. El is adták az ország iparát, kilóra. Szétverték a világ egyik legerősebb mezőgazdaságát (igen, a magyart), beengedték a multikat, a reklámokat, a konzumidiotizmust. Lett másfél millió munkanélkülink, és ezt szabadon meg is írhatta a sajtó. Csődeljárást még így sem kellett kérnünk, mint más országoknak, mert még ennek ellenére is tudtuk fizetni a hiteleinket.

Aztán jött a Bokros-csomag. Ott is tönkrement pár százezer ember.

A kétezres évek elején elkezdődött a deviza hitelezés, ami millióknak keseríti meg az életét a mai napig, és sok-sok ezer honfitársunk öngyilkosságának az okozója.

Aztán jött a 2006-2007 -es pénzügyi vállság, amely szintén megviselte a magyar lakosságot, hiszen összeért a devizahitelezés ügyével.

Ezek után jött a Covid és az azt övező pánik, ami szintén elképesztő társadalmi és gazdasági problémákat okozott.

És most már itt van a háború is, amiről nem lehet tudni, hogy hová fog kifutni, és hogy mi az értelme (azon kívűl, hogy pár kövér ember eldöntse, hogy melyiküké lesz az olaj, pénz, hatalom), de azt már látjuk, hogy a pénzünk kezd semmit sem érni a boltokban.

Ez az elmúlt harminc év mérlege. Totális létbizonytalanság, konzumidiotizmus, kiszolgáltatottság a multiknak, bankoknak, a globális folyamatoknak, amelyeket nem az emberek közös akarata irányít, hanem a pénz.

Közben akkurátusan tesszük tönkre a bolygónkat, zsigereljük ki magunkat, másokat, csak hogy meglegyen az új teló, az új kocsi, márkás cipő. Közösségeinket szétverjük, mert minden nap ezerszer meghallgatjuk, hogy csak TE vagy a fontos. Más nem. Meg, hogy a pillanat számit.

Fogyassz, fogyassz, fogyassz!

Ez a kapitalizmus.

Ebből azonnal ki kell szállni! Magyarországnak mindenképpen. Ha normális életet akarunk magunknak, akkor a szocializmusra kell tennünk.

Újra kell gondolunk az egész életünket!

Szövetkezetek kellenek, új életszemlélet, visszafogott fogyasztás, a hazai termékek előnyben részesítése. Nem a multiknak kell százmilliárdokat fizetni, hogy idejöjjenek, hanem a magyar cégeknek, hogy megerősödjenek. A bankok vagy visszafogják magukat, vagy takarodjanak innen. Nem a magyar népet kell adóztatni, hanem a vállalkozásokat! A reklámokat mindenképpen korlátozni kell! Valódi szakszervezetet kell felépíteni, a mostaniak helyett! Új, az emberek érdekeit védő munkatörvénykönyv kell! Meg kell védenünk az ingyenes egészségügyet, és garantálni kell az ingyenes és jó minőségű oktatást mindnekinek!

Létbiztonságot kell teremteni Magyarországon! Az elmúlt haminckét évben egyik válságból a másikba evickéltünk. Jelenleg egy háborús övezet szélén vagyunk. Nincs hadseregünk, egy gyenge Európai Unió tagja vagyunk, ami vergődik az USA és az oroszok között.

• A kapitalizmus csak a gazdagoknak nyújt pénzt és biztonságot.
• A szocializmus mindenkinek. Tessék választani!

Székely Sándor
Az ISZOMM párigazgatója, a Szolidaritás elnöke

A 2022-es választásokon a hat jobboldali-liberális párt megbukott. Képtelenek voltak felmutatni bármit is, ami miatt érdemes lett volna rájuk szavazni, a nyilvánvalóan kizsákmányoló, össze-vissza hazudozó, a multikat kiszolgáló Fidesz-KDNP helyett.

A negyedik kétharmad után senki nem gondolhatja komolyan, hogy a parlamentben ülő ellenzéki csoportoknak bármi közük is lenne az országhoz. Teljesen egyértelmű, hogy ezek az emberek csak és kizárólag magukkal foglalkoznak. Annyira fontosnak tartják magukat, hogy képesek voltak a kampányban is magukról beszélni. Kik lesznek a jelöltek? Ki lesz a miniszterelnök jelölt? Kik lesznek rajta és hol a listán? Ebből állt a kampányuk, meg abból, hogy mindenkit leostobáztak, lefideszbérenceztek, akik szólni merészeltek, hogy ennél ez az ország talán többet érdemel.

Aztán a választások napján és estéjén, amikor kiderült az igazság, nagyrészük gyáván és undorító módon azonnal felelősség-hárításba kezdett. A gyalázatos kudarc oka mindenki volt, csak ők nem.

Képtelenek voltak leváltani egy velejéig korrupt kormányt, amelyik amúgy egy gazdasági, társadalmi válság közepén van, egy háborúval megspékelve.

Az ország népe nem a Fideszre szavazott, hanem megijedt, hogy esetleg a ‘hatosfogat' tagjai kerülnek kormányra, és ostobaságukkal, gőgjükkel, állandó marakodásukkal a hatalomért esetleg veszélybe sodorhatják az országot és annak népét is. Orbán kommunikációs emberei jó érzékkel írták a plakátokra, hogy ezek veszélyesek.

És tényleg azok.

Jelenleg a parlamentben csak jobboldali, szélsőjobboldali és liberális pártok vannak. Gyakorlatilag az ország gazdasági elitje meg a nácik. Érdemben egyik sem csinálna mást a kormányon. Ők csak piacban, versenyben (amelyben mindig a gazdagok és az értelmiség nyer), és osztalékban (ami persze az övék) tudnak gondolkodni. Nagyjából ez az, ami az elmúlt harminckét évben tönkretette ezt az országot, morálisan és egzisztenciálisan is.

Ha a magyar nép mást akar mint ami most van, azt nem a parlamentben kell keresni! A valódi ellenzék a parlamenten kívül van. Nagy felelősségünk, hogy a munkát a választások után ne hagyjuk abba. Meg kell teremtenünk, meg kell építenünk a rendszer alternatíváját! Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy nem muszáj úgy élni, ahogy a reklámokból látjuk! Nem muszáj a kapitalizmus és fogyasztói társadalom őrületében részt venni. Meg kell mutatni, hogy nem csak az egyén a fontos, hanem a közösségek is.

Meg kell mutatni, hogy nem az extraprofit a lényeg, hanem a fenntartható működés! Meg kell mutatni, hogy Magyarország sokkal többre hivatott, mint hogy az Európai Unión belüli félgyarmat legyen!

Székely Sándor
országgyűlési képviselő
Az ISZOMM alapítója

2018.: Gyurcsány megfenyeget

A DK-Szolidaritás lista 5,34 százalékos eredménnyel bejut a Magyar Országgyűlésbe. Felveszem a mandátumot. Az év végén, mivel a DK semmit se tartottbe a megállapodásból a Szolidaritás kilépett a szövetségből. Gyurcsány Ferenc telefonon üvöltve-káromkodva megfenyegetett, hogy tönkretesz engem és a családomat is, ha nem csinálom azt, amit mond. Már megvan a szervezeti döntés, ez csak az utolsó csepp a pohárban.

2019.: Zebraminimum, Munkás Büszkeség

Elkezdjük a Zebaraminimum nevű programot a gyalogosok biztonságáért. Napi 3 gázolás csak a zebrákon, jó lenne levinni ezt nullára. Ez a cél.

Az első Munkás Büszkeség napi fesztivál. Nagy siker.

Önkormányzati kampány. Karácsony mellett vagyunk mindkét fordulóban, mi visszük a Blaha Lujza téri sátrat. Az Mszp és Párbeszéd nem tudja tartani az ígéretét, miszerint a Szolidaritás Mozgalom jelölő szervezet lehet Karácsony Gergő mögött, pedig az első előválasztás létre sem jött volna nélkülünk. Konkrétan a Szolidaritás Mozgalom volt az első előválasztás szervezője. Nagyjából egy éves munka ment a levesbe. Mármint nálunk.

Év végén döntöttünk, pártot alapítottunk. A pártalapítás előkészítése. Munkások Újságával, Kalmár Szilárddal és Szanyi Tiborral való együttműködés kezdete.

2020.: ISZOMM és COVID

Az Igen Szolidaritás színre lépését követő héten kitört a koronavírusjárvány. Programot írtunk. Ősszel elindult támogatottunk a Borsod 6-os körzetben rendezett időközi országgyűlési választáson. 2,3 százalékot értünk el fél éves pártként egy kistelepüléses körzetben. Senkit sem érdekel.

Nélkülünk alakult meg az ellenzéki összefogás, de a Jobbikot beveszik.

Folyamatosan építjük a szervezetünket, keményen dolgoztunk.

2021. Szervezetépítés. Kommunikáció. Siker a Zebraminimummal.

Átmegy a bizottságon a gyalogosok biztonságáról szóló határozati javaslatom, elkezdődik a munka a minisztériumokkal. Senkit sem érdekel, hogy függetlenként egyedül viszek egy ilyen ügyet sikeresen.

Nyáron bejártam a vidéket gyalog, busszal és vonattal, 100 kisközséget, falut kerestem fel, ezalatt gyűjtöttem 318 ezer aláírást aktivistákkal, segítőkkel a Munkáspárttal közösen a 250 ezer forintos nettó minimálbérért.

Összeálltunk a Munkáspárttal mert rájövünk, hogy nem tudjuk megcsinálni az országos listát egyedül. Ez van.

2022. Kampány orrvérzésig

Érdekes szavazások az országgyűlésben:

1. Egyedül szavazok mindig nemmel a felhatalmazási törvényre. A többi ellenzéki szervezet, hol megszavazza, hol nem.
2. Nem szavazok az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénynél mert 1 nap alatt kellene átnézni egy ezer oldalas anyagot, nyilvánvaló hogy itt csapda van. Ki is derül, hogy szarban hagyják az ápolókat és privatizálni akarják az egészségügyet. A hatpárti ellenzéki frakciók megszavazzák. Kértem, hogy vonják vissza, de senkit nem érdekel, de a kampányban rájönnek, hogy új egészségügyi törvény kell…
3. Egyedül szavazok nemmel a homofób törvényre. A Jobbik megtapsolja a Fideszt és a Miatyánkot. A többi szervezet semmit se szavazott. A független (liberális) sajtó nem írja le a nevemet, jó esetben megemlítik, hogy volt egy képviselő aki nemmel szavazott. A Prájdon az a Szél Bernadett mond beszédet, aki ezen a szavazáson nem volt jelen, de 2018-ban szövetségre akart lépni, a vállaltan náci Jobbikkal.
4. Egy két órás szavazás alatt véletlenül megszavazok egy apróbetűs javaslatot, mely Lázárnak kedvező törvényjavalat módósítójának a módosítója. Teljes médiakampányt kapok, arról, hogy elárultam az ellenzéket, a Fidesz-bérencezés beindult.
5. Házszabálymódositó javaslatot nyújtottam be arról, hogy azok a pártok, akik pártszövetségben indulnak a választáson közösen alakíthassanak frakciót. Miért legyen frakciója olyan szervezeteknek, amelyeknek nincs társadalmi támogatottsága? Lásd: KDNP, LMP, PM stb. Miért legyen külön frakciójuk, ha egyszer összeállva kérik a felhatalmazást? Sokkal egyszerűbb egy frakcióból irányítani egy kormányt, mint hatból. A javaslat átment a bizottsági szavazáson. Természetesen megkaptam az ellenzéki sajtótól, hogy Fideszbérenc vagyok. Lehetőséget, hogy kifejtsem az álláspontomat, nem kaptam. Mikor kiderült, hogy a javaslat mégsem kerül a parlament elé, senki nem volt hajlandó ezt megírni. 

Eredmények:

1. Beindítottam egy közlekedési programcsomagot, mely kezdete lehet egy átfogó közlekedési reformnak Magyarországon. A minisztériumban közlekedési szakemberek gratuláltak. Zebraminimum.hu.
2. Felépítettünk egy pártot a médiában (ellenszélben) valamint a hozzá tartozó szervezetet. Fillérekből, irgalmataln melóval. Ez a választásokon az egyéni jelöltek szintjén 0,4 – 1,2 százalék között szerepeltünk. Tudva, hogy a Jobbiknak 10 év kellett a parlamentbe jutáshoz, és más pártok ezt millárdokból csinálják, valójában ez óriási dolog.
3. Erős média jelenlétet produkáltunk végig, pedig semmilyen bofolyásunk sincs semmilyen szerkesztőségben.
4. A közvéleménykutatók is meg tudtak mérni, de nem írták le, sőt élő adásban tagadták le a saját mérésüket. Ezért inkább be sem tették az Igen Szolidaritást a kutatásaikba. Amíg még szóba álltak velünk, addig kiderült, hogy amit mondunk, arra 30-40 százalékos igény van az országban. Az ISZOMM ismertsége 50 százalékos.
5. Nem lettünk sértődöttek. Nem mások ellen politizáltunk. Igyekeztünk mindig pozitívokat mondani. Nem hagytuk magunkat lefizetni, nem vásároltunk választói adatokat, felvállaltuk a baloldaliságunkat.

Székely Sándor, országgyűlési képviselő

A hatpárti ellenzék úgy futott neki a választásnak, hogy legyőzik a Fideszt, és új rendszerváltás lesz. Csúfosan megbuktak, mi is történt?

A hat párt közül 4 valójában semmilyen támogatottsággal nem rendelkezett és most sem rendelkeznek vele.

Az ellenzéki nyilvánosság, a volt SZDSZ-es és MDF-es megmondóemberek, a közvéleménykutató cégek ennek ellenére legyártották azt a kommunikációs teret, hogy ők a letéteményesei az új magyar demokráciának. Ők maguk és a híveik kemény magja néha megdöbbentő agresszióval, hihetetlen gőggel és hisztériával szólták le a Fideszt vagy bárkit, aki esetleg akár csak kérdezni mert.

• A programról.
• Az előválasztási színjátékról.
• A náci karlendítésekről.
• Arról, hogy miért nem gyűltek össze az aláírások időben egy népszavazási kezdeményezésre.
• Arról, hogy miért nem lett kész a lista.
• Arról, hogy miért mond a miniszterelnök-jelöltjük ostobaságokat.
• Arról, miért azt írták a plakátokra, hogy minden úgy jó ahogy a Fidesz csinál, csak Orbán nélkül…

A hat párt közül egyik se baloldali.

Nem szocializmusban utaznak, hanem kapitalizmusban. Annak is a legdurvább USA álltal működtett változatában, melynek lényeg, hogy majd a piac eldönti.

Nem szeretik az erős államot, éljenek a vállalkozók. A magyarok pontosan tudják mit jelent ez. Szar iskolát, fizetős egészségügyet két-három munkahelyet, 3-4 napos nyaralásokat, kilakoltatást és megalázást, ha két hónapig nem dolgozol. Magányos halált, ha devizahiteles vagy.

Semmilyen alternatívát nem kínáltak.

Az lett volna a rendszerváltás, hogy nem a Fidesz ül bent többségben, hanem ők. Egy nemzeti-konzervatív Fidesz helyett egy liberális konzervatív ellenzék. Olyanokat mondtak, hogy négy év alatt duplájára emelik a minimálnyugdíjat.

Ami azt jelenti, hogy nem emelnek nyugdíjakat. Hasonló mondatok hagyták el a szájukat nagyjából mindennel kapcsolatban. Totálisan hülyének nézték a választókat.

Semmilyen szímbolikus ügyet nem tudtak végigvinni.

Hónapokon keresztül harcoltak az LMBTQ emberekért, de amikor szavazni kellett, akkor e sorok írója egyedül szavazott nemmel a gyalázatos pedaofíliát a melegekkel összemosó törvényre. A Jobbik megszavazta a törvényt, a többiek be sem mertek jönni.

Az egészségügyi törvény, mely megalázta az kórházi dolgozókat és előkészítette a egészségügy privatizációját, már mindegyik frakció megszavazta. A covid járványban hol nyitás, hol pedig zárás párti volt az ellenzék. A vidék meg mintha nem is létezne. Csak a városi értelmiségnek fontos ügyek voltak porondon.

Totálisan értelmetlen ügyekben kommunikáltak.

Olyanokban, amik csak a városi értelmiség egy részét érdeklik. Elszámoltatás, Orbán gyűlölet, korrupció és ügynökakták. De ezeket sem tudatosan építették, csak hol egyiket hol a másikat vették elő, mikor melyik képviselő vagy pártelnök került kamera elé. Pozitív üzenet: Zéró

Nem volt vidéki kampány

Bár a hat párt együttesen évente sok milliárd forint adófizetői pénzből gazdálkodik, plusz az önkormányzatokban dolgozó kollégák is meg vannak fizetve, nem volt vidéki kampány. Semmi. Az nem kampány, hogy az utolsó 10 napban arra kérik az embereket, hogy szavazzanak rájuk, mert jó lesz.

Az a kampány vége. Ott kéne velük lenni mindig. Ma is. Most is. És akkor tudnák, hogy senkit nem érdekel, hogy ki a miniszterelnök, vagy hogy mennyit keres, hanem az a kérdés, hogy mi lesz az emberekkel.

Önmaguknak ellentmondó hiteltelen üzenetek

Rendszerváltás  a milliárdos Gyurcsány Ferenccel? Baloldali felemelkedés a jobboldali Márki-Zay Péterrel? Elszámoltatás a szintén milliárdos Ungár Péterrel? Korrupció nélküli politizálás a multimilliárdos Bige Lászlóval? Megújulás az összevissza hazudozó magát kutatónak gondoló propagandista Horn Gáborral? Ők maguk, ennyi az elmúlt 32 évünk.

Magyarország népe, biztonságot, nyugalmat és jólétet akar. És Kádár népe ezért még arra is hajlandó, hogy az amúgy sokszor szídott és valóban aljas de legalább már ki ismert Fideszre szavazzon, a teljesen alkalmatlan jobboldali-liberális messiásokra és helyi megfejtőkre.

Azért dolgozom tovább, hogy legyen végre olyan politikai pólus, akire nem fanyalogva, vagy jobb híján lehet szavazni, hanem azért, mert valóban baloldali és mert valóban biztonságot, nyugalmat és jólétet akar a magyaroknak.

Székely Sándor