Drága, drága előválasztáson résztvevő honfitársaim!

Mint ahogyan ti is, én is minden nap követtem az előválasztás történéseit. Néztem, ahogy a jelöltek udvariasan elvitatkoztak egymásról a jogállamiságról és az elszámoltatásról. Hallgattam, hogyan dicsérik egymást szakmányban, miközben tudjuk, hogy egy kanál vízben is, ugye.

Senki nem szólt semmit, hogy oké, de mi lesz az országgal?

Aztán végigkövettem az elmúlt hét elképesztő történéseit. Végignéztem, ahogy 600 ezer honfitársam döntését - Hann Endre és Závecz Tibor kutatásaira hivatkozva - semmibe vették politikus társaim, és szembeköptek benneteket! Elmagyarázták, hogy a második valójában leginkább a negyedik, és a harmadik inkább az első, és az első, na hát ő meg a Dobrev, ugye.

Végignéztem és még mindig senki egy szót sem ejtett arról, hogy oké, de mi lesz az országgal?

Most, hogy az egyetlen olyan jelölt, akiben legalább nyomokban tartalmazott baloldaliságot (bár jórészt ő is a hajléktalanoknak akart lakást adni és nem a dolgozóknak normális bért, egészségügyet, nyugdíjat), kiment a képből (hiszen a nem létező pártja a főváros mellé most már egy frakciót is kapni fog az országgyűlésben), a következőt kérik az ország ellenzéki részétől:

A szélsőségesen kapitalistabarát, magát kereszténynek hazudó, populista Orbán-kormányt váltsuk le, egy kapitalistabarát, kőkonzervatív, keresztény faszira, vagy egy olyan milliárdos hölgyre, aki boldog attól, hogy Orbán 330 euróra emelné a nettó minimálbért.

Azért, mert ők majd biztosan nem fognak lopni. Minden más, nagyjából oké, hiszen senki nem beszél szocializmusról, szövetkezetekről, szakszervezetekről, multik megadóztatásáról, érdemi és komolyan vehető bér- és nyugdíjemelésről, ingyenes orvosi ellátásról.

Már tényszerűen. Itt tartunk.

Harminc évvel a rendszerváltás után, ott tartunk hogy bár mindenünket eladták a jobboldali-liberális kormányok, egyik válságból bukdácsolunk a másikba, a jobboldali kormánnyal szemben a nagyon radikális ellenzék még mindig jobboldali vagy liberális programot kínál.

Tehát pontosan ugyanazt ami a bajokat okozza. Pontosan ugyanazt, amiben most is élünk. A hatpárti ellenzék rendszerváltása, azt jelenti, hogy ne Fidesz legyen hatalmon, hanem ők. Mert ők annyival jobbak erkölcsileg, hogy csak jobbak lehetnek mint a Fidesz.

Hiszen ők nem nácik, nincs közöttük lopós, valamint szeretnének nettó 250.000 forintos minimálbért bért adni az embereknek.

Ja. NEM. Kurvára nem. 

Totálisan hülyére vesznek mindenkit. Akár a Fidesz, akár a hatpárti ellenzék jut hatalomra 2022-ben, nem lesz itt érdemi változás.

Továbbra is maradunk félgyarmat. Megalázó fizetések, nyugdíj a sehol, ingyenes egészségügyi ellátás pedig az álmainkban. Az elmúlt 30 év arra volt jó, hogy a tőke mindent elvegyen tőlünk.

A hat párt nem akar változást. A hat párt politikusai csak Orbánt akarják leváltani.

A rendszerrel, a kapitalizmussal, a fogyasztói társadalommal, a kizsákmányolással nincs bajuk. Hülyének néznek minket.

Egy párt harcol konzekvensen az emberek fizetéséért, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, az ISZOMM

250.000 forintos nettó minimálbért, 150.000 forintos minimumnyugdíjat és 50.000 forintos családi pótlékot akarunk. Szövetkezeteket, ingyenes egészségügyi ellátást és közösségi életet. Szocializmust.

Úgy tűnik, hogy az előválasztás után tényleg egyértelmű lesz, hogy aki érdemi változást akar, az a dr. Szanyi Tibor által vezetett listára szavaz. Ha másért nem, hát azért, hogy megnézze, hogyan harcolja ki az 5 %-os ISZOMM a jobboldali-liberális parlamentáris többségben az emberek fizetését.

Székely Sándor
független országgyűlési képviselő
ISZOMM

Az Igen Szolidaritás és más pártok szervezeti embereivel, illetve közvélemény-kutatókkal is beszélve az a kép rajzolódott ki bennem, hogy a Fidesz-Kdnp sok helyen érdemben beszállt az előválasztási küzdelmekbe.

Jórészt a Demokratikus Koalició jelöltjeit, és annak miniszterelnök-jelöltjét támogatták a Fidesz-aktivisták.

Persze mondhatjuk, hogy ez nem szép dolog, de ha jobban megnézzük, miért is ne tette volna ezt meg a kormányzó párt?

A liberális-jobboldali ellenzéki pártok semmit sem tettek azért, hogy csak a saját szavazóik vegyenek részt az előválasztáson.

Míg Amerikában és más helyeken csak azok vehetnek részt egy ilyen választáson, akik az adott párt, vagy pártok tagjai, nálunk elég volt egy személyi igazolvány és lakcímkártya, és egy aláírt támogatói nyilatkozat. Hát kérem, ez ugye nem akadály minálunk.

Így történhetett, hogy bizony Fidesz fogta magát és kiválasztotta azt a miniszterelnököt és azt a pártot, akik azon felül hogy az ellenzékiek közül a legerősebbek, a legnagyobb az elutasítottságuk is.

Ha a második forduló nem hoz változást és a Fidesz ott is kitesz magáért, akkor gyakorlatilag már meg is nyerték a jövőre esedékes választást.

Hiszen a politika első számú törvénye: jól jelöld ki az ellenfeledet.

Őszintén szólva, nem tudom, hogy mit fog hozni a második forduló. Valójában nem is érdekel, hiszen az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom önállóan fog indulni a választásokon 2022-ben.

Sajnos úgy tűnik, hogy az előválasztás nem az ellenzéki szavazók érdekét szolgálta, hanem a Fideszét.

Székely Sándor
ISZOMM alapító
országgyűlési képviselő

Az aktuális rendszerváltást hirdető pártok egyik miniszterelnök-jelöltje listázná a cigányokat és a gyerekeit nevelési célzattal üti, általánossá tenné ezt a típusú gyereknevelést. A másik jelölt azon viccelődik, ha hatalomra kerül a jelenlegi miniszterelnököt börtönbe küldi és megerőszakoltatja a végbelén keresztül.

A második vonalbéli két politikusféleség azon eseng egy reggeli adásban, vajon hogyan fogják kitermelni a szegény vállalkozók a jövőre bevezetendő párezer forinttal magasabb minimálbért. Jaj, jaj, jaj, majd az államnak kel segíteni.

Srácok. Heló.

A félfasiszta kormányunk egy évtizede lopja a közpénzt az uniós forrásokkal egyetemben, hergel, uszít, félelmet kelt, miközben a magyar lakosság jelentős része két-három munkahelyen dolgozik egy normális fizetésért.

Röhögnek rajtunk a románok és a szlovákok.

Ti tényleg azon nyekegtek, hogy hogyan lehet majd kifizetni 2021-ben 133 ezer forintos, 360 eurós bért a melósoknak? Tényleg úgy lesz rendszerváltás, hogy a buzizó miniszterelnök-jelölt lesz a Belügyminiszter, a gyerekverő cigánylistázó polgi pedig a kultúra felelőse lesz?

Miközben nem akarjátok érdemben emelni a béreket? Tényleg ez az ajánlat? Tényleg nem rúgjátok ki ezt a két embert a versenyből?

Klára, Gergő, András. Azt hiszitek, hogy tisztességes politikával nem kerülhettek hatalomra? Tényleg azt hiszitek, hogy így megéri hatalomba kerülnötök?

Ez a rendszerváltás? Van határa ennek? Cigányokat lehet listázni, de mondjuk zsidókat már nem? Vagy igen? És a mozgássérültekkel mi lesz? Balkezesek?

Na? Hol a határ? Meddig mentek el?

Az Igen Szolidaritás szocializmust akar. 250.000 forintos minimálbért, 150.000 forintos minimál-nyugdíjat és 50.000 forintos családi pótlékot. Szövetkezeteket, a stratégiai ágazatok államosítását, 16 évre levinni a választói korhatárt és 18 éves korra felemelni a tankötelezettség idejét.

Véget vetni a multik és a bankok harácsolásának, az állami pénzek ellopásának a fizikai és szóbeli erőszaknak és véget vetni a mindent kizsigerelő kapitalizmusnak és a rendszert kiszolgáló túlfogyasztásra kötelezett társadalom átverésének.

Ez a rendszerváltás, ez a mi célunk. Ezért harcolunk.

Székely Sándor,
az ISZOMM alapítója
független országgyűlési képviselő

Senki nem felelős a nagyapja, az apja és az anyja tetteiért, kivéve, ha ő is vastagon benne van a bizniszben.

Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselőtársam, gyakorló milliárdos, Schmidt Máriának, a NER egyik fő tartóoszlopának a fia egy múlt heti ATV-s vitában azt állította, hogy Magyarországon sem Kádár Jánosról sem pedig Sztójay Döméról nem lehet elnevezni politikai programokat. Ezt arra reagálva mondta, hogy a Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom szeptember 11-én a második Munkás Büszkeség Napján meg fogja hirdetni választási programját, a Kádár János tervet.

Sztójay Döme 1944-ben a német megszállás alkalmával elvállalta a miniszterelnökséget, és öt hónapon át a nevét adta több, mint 600.000 honfitársunk kiirtásához, valamint ahhoz, hogy a németek hadszíntérré változtassák az országunkat, ami mérhetetlen kínt, fájdalmat és megszámlálhatatlan mennyiségű és borzalmas mélységű szenvedést hozott az országunkra.

Ungár Péter szerint Kádár János pont ugyanolyan volt, mint a fent említett, embernek aligha nevezhető élőlény.

Az a Kádár János, aki a legszegényebb sorból harcolta ki - szó szerint – hogy egyáltalán életben maradhasson. Aki megjárta Horty és Rákosi börtönét is. Az a Kádár János, aki ’56 után az orosz megszállás alatt konszolidálta az országot, és egy olyan páratlan, harminc éves periódust teremtett az országban, ami addig elképzelhetetlen volt a dolgozóknak, akár falun, akár városban éltek.

Ungár Péternek nagyjából annyi milliárdja van, ahány éves. Köszönheti ezt a korán elhunyt édesapjának, illetve édesanyjának és testvérének, akikkel most is közös cégei vannak, mert bátran élhettek a Horn Gyula idején zajlott privatizáció, majd a NER adta lehetőségeikkel. Sajnos úgy tűnik, hogy a sok pénz ellenére a taníttatása mégis hagy maga után kívánni valót.

Bár lehet, hogy csak a nagytőkés helyzete miatt nem értheti, hogy ezredéves szenvedés, benne a legnagyobb mit a világégés után mit jelentett a magyaroknak a bőséges étel, a komfortos lakás meleg vízzel, külön WC-vel, vagy az emberi hang a munkahelyeken, a nyaralás, a tanulás, a kultúra és az emberi megbecsülés. De, bizony az emberek tudják, hogy mit hozott számukra a Kádár János fémjelezte rendszer, akármilyen deficitekkel is akarják egyesek ezeket a történelmi eredményeket leszólni.

A Kádár-rendszer megszilárdulása millióknak jelentett nyugalmat, biztonságot, fejlődést, megbecsülést. Az akkori idők minden külső kényszere dacára, amit még elmeháborodottan sem lehet Sztójay tömeggyilkos és országot pusztító rémtetteivel egy lapon említeni.

Ungár Péter a múlt héten megsértette az ország népét, megsértette a magyarokat. Egy gyilkos nácihoz hasonlította az egyik legnépszerűbb, korábbi vezetőjüket.

Itt az ideje a bocsánatkérésnek, Péter!

Székely Sándor,
országgyűlési képviselő,
az ISZOMM alapítója

Már nem tudom hányadik napja gyalogolok azért, hogy 250.000, - forint legyen a minimálbér Magyarországon és hogy népszerűsítsem pártomat az Igen Szolidaritást, valamint a jelöltjeinket is. Már Baranya megyében járunk.

A gyaloglás, a kitelepülések és a kocsmai beszélgetések mellett persze folytatunk nyugodtabb körülmények közötti beszélgetéseket is. Városi értelmiségiek, szállásadó házigazdáink, volt vagy jelenleg is aktív vidéki politikusok mind – mind szívesen beszélgetnek el velünk az ország dolgairól.

Bárkivel is beszélünk, ijesztően egybehangzó a vélemény.

A vidéki Magyarországot elárulta az elmúlt évek összes kormánya.

Persze a megyeszékhelyek még csak – csak megvannak (bár Salgótarján és Békéscsaba esetében még ez a mondat sem biztos, hogy fedi a valóságot), de a kistelepülések, a falvak gyakorlatilag tönkrementek.

A Termelő Szövetkezeteket felszámolták, aztán valahogy pár ember kezébe kerültek, majd a gépesítés és a nagytáblás gazdálkodás miatt már munkát sem adnak a vidéki embereknek. Felszámolódtak a helyi üzemek, gyárak. Az emberek majdnem sírva mesélik, hogy milyen nagy gazdasági pezsgés volt régen a városkájukban, falujukban, mára meg semmi sem maradt.

Salgótarján is elvesztette az iparát. Borsodból Szlovákiába járnak át a magyarok szart pucolni 1.000 euróért. Szabolcsban (és az egész országban) az ukrán vendégmunkásokkal verik le a fizetéseket. Hajdúban - Debrecenen kívül - gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztatnak rengeteg embert.

Békés megyéből menekülnek az emberek, a románok itt vesznek olcsón házakat, de dolgozni visszajárnak Erdélybe, mert ott jobbak a fizetések. Csongrádban nagyon szépek a települések, de sokan elmondják, hogy itt sincsen pénz a kistelepüléseken. Tolnában van olyan település ami mezőváros volt még 30 éve, ma 280-an lakják. Baranyában bezáratták a bányákat, azóta sem történt ott semmi. Jellemző, hogy van olyan fürdő falu, ahol már három éve nem működik a fürdő. Napestig sorolhatnám.

A kapitalizmus a neoliberális gazdaságpolitika ész nélküli hajszolása, az orosz piac rendszerváltáskori elengedése, az ostoba és gőgös városi gőg tönkretette virágzó vidéki Magyarországot.

Az emberek bemenekültek a zajos, büdös, egyre élhetetlenebb nagyvárosokba.

Ahol jó fogyasztókká váltak. Miközben szakajtó számra olvassuk a nagyon fancy, nagyon cool újságokban, hogy itt az Armaggedon, meg fogunk sülni a bolygónkon, közben észre sem vesszük, hogy azért van ez, ahogyan mi élünk. Egyre több totálisan felesleges árut tukmálnak ránk, amiből egyre több szemét, egyre nagyobb energiafogyasztás, egyre több szemét keletkezik. A kapitalizmus elszabadult. A piac átvette az irányítást és nem érdekli, hogy hány millió ember életét teszi tönkre.

A Föld bolygón és Magyarországon is egyre inkább szűnnek meg az élhető, normális, emberi léptékű települések. Mert a gazdagoknak ez így felel meg. Ideje, hogy véget vessünk ennek! Ideje van, hogy a csak pár ezer embernek hasznot hozó kizsákmányolás helyett, a mindenkire egyformán élhető világot hozó Szocializmust helyezzük előtérbe! És legelőször is: meg kell mentenünk a falvainkat! Jóvá kell tennünk, azt amit az előző harminc évben elrontottak!

Székely Sándor, országgyűlési képviselő,
az ISZOMM alapítója, párigazgatója

Már több mint egy hónapja járom az országot gyalog és tömegközlekedési eszközökkel. Gyaloglásom – bár nagyon élvezem a sport részét is, nem öncélú. Népszerűsítem a pártomat, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalmat, valamint gyűjtöm az aláírásokat a havi nettó 250.000 forintos minimálbérért. 

Egy hónap alatt alapvetően kialakultak a rutinok. Reggel 6 kor kelés, gyors reggeli, majd pultos kiállás az adott kistelepülésen. Utána falujárás, kocsmázás, utcán barátkozás a helyiekkel, majd indulhat a séta a következő településre. Közben fotózunk, videózunk, gyártjuk a közleményeket, blogokat. Nagyvárosokban sajtótájékoztatókat tartunk, mutatjuk be a jelöltjeinket. Huszti Andrea elnökünk és Szanyi Tibor miniszterelnök-jelöltünk folyamatosan a médiában. Az országos szervezetünk közben az egész országban gyűjti az aláírásokat. Immáron több mint 170.000 aláírásnál tartunk. Elképesztő utazás, hihetetlen eredmény. 

No, de miközben mi dolgozunk, mások sem pihennek. Sajnos.

Az országot immár 12 éve vezető Orbán Viktor, aki tönkretette az országunkat, bedob egy jól hangzó számot, a kétszázezret, hogy arra akarja felemelni a minimálbért. Majd, talán, ha lesz rá lehetőség. Hogy bruttóról, vagy nettóról beszél, azt nem lehet tudni, de a reklámjára el fogunk költeni pár milliárdot, az tuti.

Aztán Budapest főpolgármestere, aki miniszterelnök szeretne lenni, bedobja ugyanazt a számot, a kétszázezret, de hozzáteszi - persze kis betűvel, egy hosszú körmondat végén, mintegy mellékesen - hogy négy és fél év múlva…

A DK-s képviselő akivel az egyik reggeli ATV műsorban együtt voltam, még mindig lelkesen tolja az európai minimálbér projektet, ami egy nyilvánvaló átverés, egy jórészt tisztázatlan számítási formula, amiből a magyarok maximum 10-20 ezer forintot nyernének. 

A Jobbik, azon kívül hogy simán megszavaz a Fidesszel egy náci törvényt, nem mond semmit. 

Az van, hogy itt totál hülyének nézik az embereket. A Fidesz szokás szerint össze vissza hazudozik, az ellenzék pedig (azon kívül, hogy egymást üti, gyilkolja előválasztás címszó alatt) még nagyobb hazugságokat mond, mint a Fidesz.

Egészen elképesztő ezt megélni, de egy dolog vígasztal. Elképesztő mennyiségű bíztatást kapunk személyesen, interneten, mindenhogyan. Hogy csináljuk, tartsunk ki, velünk vannak! Valójában csak ezért tudjuk még csinálni. Muszáj hinnünk, hogy Magyarország többet, jobbat érdemel. 

A vesztesek országából a győztesek nemzetét kell megteremtenünk. Akik nem hagyják magukat hülyíteni. Akik nem várnak még századszorra is négy évet, hogy talán  jobb legyen nekik. Azt a népet kell képviselnünk, amely jól akar élni a tisztességesen elvégzett munkájából. Ez a mi munkánk. És ez valóban nem is kevés!

Székely Sándor, 
országgyűlési képviselő
az ISZOMM alapítója, pártigazgatója

Huszonhárom napja gyalogolok az országban azért, hogy 250.000 forint legyen a nettó minimálbér.

Utam alatt találkoztam volt pénzügyminiszterrel, frissen kilépő MSZP –sel. Szociális javaslatainkhoz megpróbál felzárkózni a politikai elit, a szokott formában. Majd valamikor lesz emelés, de vagy nem mondják, hogy pontosan mennyi, vagy megmondják, hogy mennyi és hozzá teszik, hogy négy és fél év múlva. Hát egy frászt! Ez az ország és ez a nép nem várhat tovább. Most kell, hogy 250.000,- forint legyen a nettó bér. És a nyugdíjakat is fel kell emelni, havi 50.000,- forinttal és a családi pótlékot is gyermekenként 50.000,- forintra kell emelni. Fizessenek a gazdagok és dolgozók meg a munkájukból éljenek meg.

Most éppen Békés megyében települtünk ki egy kis 900 fős faluban Biharugrán. Az első hozzánk szóló, egy agresszív részeg férfi ember. Üvöltözik, kommunistázik, köpköd, majd elmegy. Hát erős kezdés mi tagadás, így hajnali fél nyolckor, de hát ilyen a popszakma:) Cserébe azonnal jön egy kedves hölgy, és elmondja hogy ne is foglalkozzunk az öreggel ő a faluban a kulák (!!!), hiszen hatalmas földjei vannak, a fia meg alpolgármester. Nem szeretjük, teszi hozzá a hölgy és már írja is alá az ívet.

Folyamatosan jönnek az emberek és írnak alá. Közben nagyokat beszélgetünk. Egy óvatlan pillanatban még egy dinnyét is beszerzünk. Kitelepülés után irány a kocsma! Sőt! Mind a két kocsma.

Az első nagyjából üres. De ott a tulaj, Fideszes a lelkem. Elbeszélgetünk. Hát igen, tudjuk – látjuk itt mink a fullban – mondja a kocsmáros – hogy nem mennek olyan jól a dolgok mint kéne, de és ezen a ponton elkezdi szidni az ellenzéket. Szőrmentén vitatkozunk csak az amúgy kedves emberrel, végtére is tőle kapjuk a szódánkat, gyümölcslevünket. A fontos emberekkel óvatosan kell beszélni.

Aztán jön egy kis séta a falu másik oldalára. Egy hölgy az utcán állít meg minket, hogy hallotta miért gyűjtünk, ő is alá akar írni, hogy ő is részese legyen azoknak akik kiharcolták a jobb béreket. Na, kéremszépen: mégsem hiába járatjuk a szánkat!

A másik kocsmában összefutunk a volt TSZ elnökkel. Éppen munkából jön, két másik társával is. Ha nem mondja, azt hittük volna, hogy egy egyszerű munkásember. Ilyet sem láttunk még. Megbeszéljük, hogy 30 éve minden sokkal jobb volt a Fidesz meg elmehet a fenébe.

Kiderül, hogy Erdélyből jönnek át a magyarok házat venni Biharugrára. Itt élnek a faluban több mint 50 -en család, de visszajárnak Nagyváradra dolgozni. Merthogy itthon 1 millióért lehet házat venni, Erdélyben meg jobbak a fizetések, mint nálunk. Ki gondolta volna ezt 30 évvel ezelőtt? Mi történt velünk? Mi történt ezzel az országgal?

Átvesszük a szállásunkat amiről kiderül, hogy egy madármegfigyelő hely közepén van. Varázslatos! Aztán a kísérő autóval átszaladunk Komádiba. Megebédelünk egy valószerűtlenül tökéletes utcai hamburgerezőben, majd onnan gyalog indulok vissza Biharugrára. Olyan 40 fok van, hiszen végig a betonon jövök, de úgy tűnik h. már hozzászoktam ehhez. Gyakorlatilag meg sem kottyan a dolog. Utam végén még összefutok egy idősebb emberrel. Kedves, mindent tud. Elmondja, hogy ő is kulák volt, elvették a földjét, de régen Biharugrán volt TSZ, kosárfonó üzem, halgazdaság. Mindenkinek fantasztikus munkája volt. Nagyon jól ment a falunak. Mára az 1.500 fős faluból mára 800 fős falu maradt. De hát most ez van, most ezt kell szeretni.

Határeset - gondolom magamban és elbúcsúzunk.

Székely Sándor, független országgyűlési képviselő

19. napja gyalogolok azért, hogy Magyarországon 250.000, - forint legyen a minimálbér. Miközben a pártom, az Igen Szolidaritás tagjai és aktivistái az egész országban gyűjtik az aláírásokat, én jórészt a kisfalvakba látogatok el, gyalog, busszal, vonattal néha Oszkárral is.

Ma egy extra kitelepülést csináltunk Nyíradonyban. Ez Tasó László fideszes főúr (országgyűlési képviselő) birodalma. Káposznyák István és Tatár Csaba csapatát ez viszont egyáltalán nem érdekli, 15 aktivistával jelenünk meg az utcákon. Nagy is a riadalom, sokan nem mernek oda jönni hozzánk. Így aztán az aktivistáink mennek hozzájuk. Nincs kegyelem, mindenkinek aláírja, hogy legyen normális fizetések Magyarországon is! Hű, mit fognak ezért kapni a Tasótól!

A rendezvényen itt van velünk, Huszti Andrea elnökünk, Szanyi Tibor miniszterelnök jelöltünk valamint a szülinapos Pál Éva, aki egy kis koncerttel kedveskedik nekünk.

A kitelepülésen figyelemmel követi egy újságíró is, szóval ez egy igazi politikai szombat.

Kitelepülés után megyünk Tatár Csabáékhoz, a városka “lelkéhez”, töltött káposztát enni. Evés után, persze jön a szokásos druzsba. A beszélgetés. Átbeszéljük a helyi és az országos ügyeket. Helyben folyamatos a tagbelépés hozzánk. Úgy tűnik csak innen több száz fős tagság várható. Ez jó.

A hatosfogat jórészt önmagával van elfoglalva. Ki legyen a miniszterelnök-jelöltjük? Kik a képviselőik? nem baj, így legalább nekünk van terünk és időnk az emberekkel foglalkozni.

Szanyi Tiborral közösen megállapítjuk, hogy a minimálbérre csak nekünk és a Fidesznek van értelmezhető mondása, ám a miénk sokkal jobb. A családi pótlékról, meg a nyugdíjemelésről már nem is beszélve. (Persze mi beszélünk róla.)

Délután egy kis pihenőt követően egy laza sörözés a romantikus nevű Al Capone kocsmában, Debrecenben. Szegedi jelöltünk, aki elképesztően fiatal és elképesztően elkötelezett, szép lassan meghekkeli a kocsma nyugodt életét.

Miközben nekünk édesapja és az ő életét meséli, a kocsma közönségének a zenegépből először a Republic zenekar 16 tonna című feldolgozását teszi be, majd kisvártatva a Beátricétől felhangzik a teljes kommunista blokk. Senki nem kéri ki magának. Sőt! Éneklik a nótákat, s nem csak az idősek hanem a fiatalok is. Hát, Nagy Feró amikor felénekelte ezt a blokott gúnyból, viccből, nem biztos, hogy gondolt arra, hogy ezt 2021 –ben, a debreceni külvárosi kocsmában közösen dúdolja a nép.

Székely Sándor  független országgyűlési képviselő 
A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke
Az Igen Szolidaritás alapítója

Tizenhét napja járom a kistelepüléseket. Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom országos szervezete a Budapesten és a nagyvárosokban gyűjti az aláírásokat, addig én a kisfalvakban, kisvárosokban népszerűsítem a 250.000 forintos nettó minimálbérért indított aláírásgyűjtési akciónkat.

Népszerűsíteni nemigen kell, hiszen az egész ország tudja, hogy a jelenlegi fizetésekből megélni nem lehet. Mindenki aláírja az ISZOMM követelését, aki erre felé jár.

Na de hol is vagyunk? Csengeren. Bizony. Abban a Csengerben. Érdekes hely. Makovecz által tervezett uszoda és templom. Plusz egy Torgyán József által gründölt templom. Mind nagyon-nagyon szépek és igen nagyok is. Cserébe a városka többi része sajnos jórészt lepukkant épületekből áll. A lakók elképesztően barátságosak, segítőkészek. Fizetésük alig van, rettentő nagy szükség lenne arra, hogy emelkedjenek végre a bérek is, ne csak az árak. Ezt már nem én mondom, hanem a csengeriek.

Érdekes, hogy senki nem tud semmit a híres-neves csengeri örökösnőről. Vagy csak nem akarnak tudni? Ez már nem derül ki soha, mert egy kis pihenő után elindulunk Mátészalkára. Útközben megállunk kávét inni egy alig ezer fős faluban. Próbálunk nem túl feltűnőek lenni a piros pólóinkban, hiszen a politikusok is vágynak néha a csöndre.

Igen ám, csakhogy a kocsmában már tudják kik vagyunk. Rákérdeznek.

- "Maguk gyűjtik az aláírást? Maga az a Székely, kérdezik meg Tóth Péter elnökségi tagunkat".

- "Nem én, hanem az a kicsi." (kösz Péter, ezt majd még megbeszéljük elnökségin).

- "Jöjjön csak ide képviselő úr". Na jó. Hát lehet egy ilyen meghívásnak ellentmondani? 

A kocsma népével átvesszük gyorsan a leckét:

• Miből lesz fedezete a béremelésnek – a magyarok munkájából. Hiszen ér ennyit a munkánk. (Heves bólogatások)
• Oké, de mi lesz a vállalkozókkal – Mi lenne? Kisebb mercivel fog járni a lányuk barátja.
• És hát persze, az adórendszert is át kell alakítani! (Óvatos taps a hátsó sorokból)
• Hová tűnik a pénzünk? – Orbán zsebébe, a multikhoz és a bankokhoz. (Kezd izzani a hangulat.)
• Miért akarunk mi szocializmust? – Visszakérdezünk: Amikor volt "téesz"jobb volt? Felcsillannak a szemek. Sose éltünk jobban! Nah, hát ezért. (Általános lelkesedés. Észrevétlenül átmegyünk tegezésbe.)
• Ha nem indulunk az előválasztáson, hogyan leszünk benne az ellenzéki összefogásban? – Ha liberálisok elvégzik az előválasztásukat, mi nyitottak leszünk a tárgyalásokra. Nekünk már van miniszterelnök-jelöltünk a Szanyi Kapitány személyében, Szocialista programunk, jelöltünk. Ők marják még egymást, nem mi. "Hát igen, a DK a mindenkit behúz. Ti azért jól tettek hogy kívül maradtatok ezen, benneteket nem fognak ledarálni," konkludál a kocsmáros úr és a kocsma népe értőn bólogat.

A rögtönzött politikai gyűlést Huszti Andrea elnökünk rekeszti be, indulni kell Mátészalkára. Hát ha menni kell, akkor menni kell. A kocsmában tovább folyik a diskurzus mi meg feldobva indulunk tovább. Egyre többen ismernek meg, várnak minket. Úgy tűnik jó úton haladunk.

Székely Sándor, az Igen Szolidaritás országgyűlési képviselője

Tizenötödik napja járom az országot azért, hogy végre Magyarországon is legyen normális minimálbér, egészen pontosan 250.000 forint.

Egész úton elképesztő pozitív a fogadtatás, amíg pártunk képviselő-jelöltjei gyűjtik a nagyvárosokban, Budapesten és persze online is az aláírásokat, nekem van időm személyesen is beszélgetni sok emberrel. Sajnos a sok érdekes, tanulságos, sokszor megrázó és néha vicces beszélgetés, ami mögött komoly problémák, évtizedes keserűségek állnak. Ma a Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei Tarpán és Jándon jártam.

Na, de miről volt szó Tarpán? Az emberek egy része nyilvánvalóan félt tőlünk, látható volt, hogy páran csak óvatosan mernek ránk pillantani. Mások meg felgyorsították a léptüket, ha mellénk értek. Sajnos velük nem tudtunk kontaktálni, mert bizony folyamatosan jöttek és írtak alá azok, akik egy picit bátrabbak voltak, így csak mi is fél szemmel láttuk, hogy mi történik körülöttünk.

Akik aláírták azok közül jópár cigány ember elmondta, hogy csak közmunkát kapnak, a mellettünk lévő Bedeco gyárba már nem is engedik be őket dolgozni. De jött ápolónő, tanár, targoncavezető is. Mindenki jelezte, hogy nagyon jó, hogy végre itt vagyunk, mert a Fideszesek végre látnak egy ellenzéki pártot a faluban. Hadd féljenek csak! Mi nem akarjuk, hogy bárki féljen tőlünk! Mi azt szeretnénk, ha a magyar emberek, a munkájukért megbecsülést, pénzt, egészségügyi ellátást és nyugodt időskort kapjanak. Ezért küzdünk. A gyűlölet az más pártok asztala.

A végén egy a gyárból jövő ember elmondta, hogy abszolút velünk van, de nem mer aláírni mert a végén még kirúgják és akkor helyette is inkább felvesznek egy kárpátaljait. Azt mondja, hogy a “szerencsétlenek itt dolgoznak, mert Ukrajnában egy fillért sem tudnának keresni”. A probléma ott van, hogy így viszont leverik a dolgozói fizetéseket persze nem csak Tarpán, hanem egész Magyarországon!

Ez így nem járja! Természetesen a magyarokat a mindenkori magyar államnak támogatnia kell, akárhová veti is őket az élet a Föld nevű bolygón. De az, hogy külhoni magyarokkal törjék le az egész országban, a Magyarországon élő magyarok fizetését, az felháborító. Ezt tovább nem hagyhatjuk. Az hogy Ukrajnában nagyon kevés fizetésből is meg lehet élni, nekünk nem vigasz. Mi itthon élünk, egyre nagyobb drágaság közepette! Nem lehet kevesebb a minimálbér nettó 250.000 forintnál! Ennyiből lehet megélni ugyanis itthon, Magyarországon.

Nagyjából ugyanez volt a fő téma később a kocsmában is, igaz már egy másik településen Jándon is. Sokak szerint felesleges ennyi közmunkás az ilyen kicsi településekre (ezt amúgy a közmunkások nagy része is így látja). Ez így csak azt fedi le, hogy tulajdonképpen hatalmas a munkanélküliség, csak egy csomó embernek úgy adnak segélyt, hogy azért sepregetni kell pár órát faluban, városban. Ennek persze ugyanúgy nincs értelme, mint az életfogytig tartós segélyezésének. Nyilván annak kellene lennie a megoldásnak, hogy az, aki közmunkán van aktívan vagy keressen állást magának, miközben a közmunkán dolgozik és kapjon olyan oktatást, ami lehetővé teszi a normális munkához jutást. Ez a jelenlegi megoldás azonban csak konzerválja a szegénységet és magában hordozza- mondjuk ki bátran- az etnikai konfliktusokat is.

Ha megalapítjuk a frakciónkat a magyar országgyűlésben 2022-ben, azért fogunk küzdeni, hogy felszámoljuk az értelmetlen közmunkát, megemeljük a minimálbért 250.000 forintra! Ezért küzdünk, ezért kell az Igen Szolidaritás a Parlamentbe!

Székely Sándor  független országgyűlési képviselő 
A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke
Az Igen Szolidaritás alapítója